2005.

BÉKE VAN !(?)

Átölel, körülzsong, magába olvaszt a mézelő nyár! Igazi békét sugallnak akábító illatú virágok. A kenetteljes fehérliliomok, a kacéran hajladozó tűzliliomok, és az ezernyi színben tündöklő rózsák varázslatos illatfelhővel takarják le a virágoskertet. A virágok illatát, időnként enyhe szellő kavarja össze a kert szélén szerényen megúvó levendula, zsálya, fodormenta, meg a többi gyógynövény fűszeres aromájával.

A kert közepén méltóságteljesen ácsorgó hatalmas fenyő ágvégein, gyantaillatú világoszöld hajtások jelzik, hogy a természet áldott állapotba került.

Béke van! Olyan csendes zsongású, illatos, béke, amely örökkévaló biztonságot nyújtónak mutatja magát. A baromfiudvar felől a tyúkok elégedett kotkodálása hallik, a paradicsomi idillt, csak nagyritkántöri ketté egy-egy, - a messzi, az utcán elsuhanó - autó motorjának hangja.

Aranyos bábrabló foglalkozik valamivel, ami messziről parányi tojásnaklátszik. A liliom szárán, zöld hernyó igyekszik felfelé, de ügyetlenül kapaszkodhatott, mert visszazuhan a földre. Amint hasára fordult, ideges fürkészdarázs repült fölébe, és tojócsövét egyetlen mozdulattal a hernyóba szúrta. Egy petéje, már biztonságban van!

A fehér liliom kelyhéből, hirtelen óriási aranyoszöld bogár keveredik elő, lábai virágportól maszatosak. Ügyetlen mozgásával, lesodorja a virágszirom hegyén letelepedett katicabogarat.

-Nem tud vigyázni?

-Pardon! – mondja az ókori Egyiptomban szentként tiszteltscarabeusokhoz, megszóllalásig hasonló, nagy rózsabogár. -

-Jó lenne ha tudomásulvenné, a virágoskert mindenkié – milyen jogon sodort le engem? - füstölög a katica.

-De még mennyi mindenkié…, - így az aranyzöld bogár.

-Akkor miért nem hagy élni másokat?

-Szabadjon megkérdeznem, milyen jogon falatozott az előbb abból azöld levéltetűből, amelyik két levéllel lejjebb aludt?

-Az életbenmaradásom jogán – így a katica – ha nem táplálkozom, éhenhalok.

-Pontosan! – helyesel a rózsabogár. – ha én nem jövök ki a kehelyből,teljesen elkábulok.

Miközben beszélgettek, a fenyőág és a liliomszár közé feszített pókhálóba, belerepült egy kis légy. A pók, azonnal megjelent, végigfutott a hálón és pillanatok alatt gúzsbakötötte a vergődő legyet.

-Kérdezze csak meg, milyen jogon…. – kiáltott a rózsabogár a katicának, és szárnyát bontva hirtelen elrepült.

Lent a liliom tövében, apró hangyák cipelik egy cserebogár megszáradtmaradványait. A hosszú hangyasorban, minden második-harmadik dolgozó, fehér tojásokat szállít erős rágójával. Egyszerre színes kismadár repült a liliom tövébe, és csipegetni kezdi a hangyatojásokat, szállítóikkal együtt.

A madár láttán, a katica is felrepült, visszanézve nagyon távolinak látta a kertet, ahol - legalábbis messziről úgy tűnt – örökös béke honol.